Európa legszebb, de egyben talán legkeményebb trekking túrája ez. Napi átlag 800-900 méteres szintemelkedések várnak rád, valamint a Monte Perdido és a Pico de Marmorés lélegzetelállító 3000 méter fölé emelkedő csúcsai. A völgyekben nagy esésű folyók, 3-400 méteres vízesések, élénkzöld mezők, virágos rétek és érintetlen élővilág fogadnak. Kevesen vállalják be a Pireneusok hosszanti túráját annak megpróbáltatásai miatt, de aki végigcsinálja, élete valószínűleg legszebb trekkingélményével gazdagodik.
A túra alatt megismerkedsz az Alpoktól és Kárpátoktól teljesen eltérő jellegű hegyvidék minden gyönyörűségével, a mormoták által lakott virágzó völgyekkel, a zergék látta sziklás tereppel, a méteres hóval borított kuloárokkal, a befagyott vizű tengerszemekkel, amiben ha bátor vagy, akár meg is mártózhatsz. Némelyik hágó már-már sziklamászói tapasztalatot igényel, de hogy biztonságban érezd magad, nagyon kis csapattal vágsz neki Európa legszebb túrájának...
A délutáni órákban érkezel Zaragozába. Elfoglalod a szállásod nem messze a belvárostól, de este visszatérsz vezetőddel, hogy belecsöppenj a spanyol éjszakába...
Reggel 11:00-kor indul a buszod Sabiñanigo városkájába, ahonnan újabb busszal Sallent de Gallegóba utazol. A pici település egy igazi ékszerdoboz. Több száz éves épületei és malmai középkori hangulatot árasztanak. Szürke kőházaikat fekete palatetővel fedték be a helyiek, a párkányokról ezer színben pompázó virágok lógnak le. Hét közben sehol egy turista, csak pár túraőrült, akik néhány napra szeretnének elveszni a hegyek között. A faluban bevásárolsz a következő napokra és irány a Rio Agualempeda völgye. Egy órás emelkedés után, délután 5 óra magasságában érkezel meg a kirándulók által közkedvelt Sarra-víztározóhoz, ahonnan csak néhányan vágnak neki a Pireneusok egyik legszebb völgyének. A folyó felett 50-100 méterrel vezet az ösvény, néha lélegzetelállító látvány fogad a szurdok mélyére letekintve. Néhány órás kapaszkodás után érkezel meg a Negro- és az Arriel-vízesésekhez, melyek a 100 méteres magasságot is meghaladják. A vízesések után a fák ritkulni kezdenek, és a ritkásan álló törpefenyők aljában lila színű vadvirágok fedik be a sziklákat. Este 8 órára érkezel meg a Respomuso-gáthoz. A tó fölé 2800-2900 méter magas kihunyt tűzhányók kúpjai magasodnak, amiket még ilyenkor is hó borít. A lemenő nap fényében a vulkánok visszatükröződnek a tó felszínén. A sátor felállítása előtt a menedékházban ihatsz egy sört és ehetsz egy tál meleg ételt, majd továbbállsz és kb. 40 perc gyaloglásra az épülettől egy arra alkalmas mezőn felvered a sátrad.
Éjszaka a menedékházban: 17 €/fő
[Táv: 12 km; Szint: fel 900 m; Menetidő: 5 óra]
Korán sátrat bontasz, mert a mai napon a túra egyik legnehezebb szakasza következik. Bár sem szintben, sem távban nem teszel meg sokat, az ösvény jellege nehézzé teszi a mai napot. Megkerülve a Respomuso-tavat átkelsz néhány apró vízfolyáson, majd a Linea Cantal-tó felé veszed az irányt. Az ösvény elvész a patakmederben, így kizárólag vezetődre hagyatkozhatsz, aki a sok opció közül megpróbálja a legbiztonságosabb megoldást választani, azonban fel kell készülj a kitett emelkedőkre és a csúszós sziklaszirtekre. Kb. két órás túra után érkezel meg az apró tóhoz, amit nem ritkán jég borít. Innentől rossz esetben havas terepen vezet tovább az utad, de ne félj, nem kell a hágóvas. Irány a Tebarrai- és a Pokol-hágó. Nem véletlen ez utóbbi elnevezése, ugyanis nem kevés küzdelemre lesz szükséged, hogy átkelj rajta. A lejtő meredek, majd a hágó alá érve egy 30 méteres 60%-os sziklafallal találod magad szembe. Nincs szükség kötélbiztosításra, mert a szikla tökéletesen szabdalt ahhoz, hogy biztonságban kapaszkodva felérj a hágóba, de azért légy óvatos. Soha ne nézz vissza! A hágón erős szél fogad, így gyorsan megkezded az ereszkedést. Ez a túra egyik legveszélyesebb szakasza, ugyanis amit a túloldalon felfelé tettél meg, itt ugyanazt kell lefelé. Lábad alatt fekszik a jeges Tebarrai-tó, ahonnan a hágóból leérkezvén - hó esetén - gatyaféken indulsz a 400 méterrel lentebb fekvő Azul-tóhoz. Később szikláról-sziklára kell szökdécselj, igazán térdpróbáló ez a szakasz. A Bachimaña-tónál újra megjelenik a természet, kezdetben rétek, majd virágos mezők és fenyőerdők következnek. Csak 2010-ben jöttek rá ennek a helynek a szépségére, ezért a tó partján megkezdték egy menedékház építését, ami mostanra talán el is készült. Tovább ereszkedsz, magad mögött hagyva a tavat a Pireneusok legszebb völgyébe érsz. Ide érkezik a közel 400 méter magasból alá zúduló Flaire-vízesés, de további öt majdnem 300 méteres zuhatag is erre tombol. Ebben a hangzavarban eltölteni az éjszakát nem akármilyen élmény. Ha ágyban szeretnél aludni, plusz másfél órás sétával elérhető Panticosa faluja és annak menedékháza.
Éjszaka a menedékházban: 17 €/fő
[Táv: 12 km; Szint: fel 700 m, le 850 m; Menetidő: 7-8 óra]
Ébredés után a völgyben szamócát és málnát szedsz, hogy a reggeli zabpelyhet igazi, autentikus ízekkel bolondítsd meg. A völgyből keskeny szurdok indul a mélybe. Több zuhatag kíséri utadat, kb. másfél óra, mire egy apró fürdővárosba, Panticosába érkezel. A főleg nyugdíjasok által látogatott fürdőkomplexumon csak átrobogsz (aki akar, 20 euróért megmártózhat) és nekivágunk egy újabb csodálatos ösvénynek. Meredeken tekereg az erdei szerpentin az árnyas erdőben, aminek alját itt is beteríti az apró, lila színű virág. 2-3 órába telik, mire felérsz a Brazató-tóhoz, innen nehéz, mászós szakasz következik a Brazato-nyeregig. Itt is szabály, hogy tilos visszanézni. A 2580 méteres hágón erős szél fogad, de végre megpillantod a Pireneusok egyik gyöngyszemét, a 3303 méter magas Vignemalét, mely a francia határon fekszik. A csúcsra való feljutás kemény hegymászó feladat, ezért erre most nem vállalkozunk, hanem irány a Batans-folyó völgye. Apró, jeges tengerszemek mentén haladsz, bokatörő sziklák között ugrándozol, akár a zergék. Többször át kell kelj a jeges patakon, majd egy rövid lápon járás után megérdemelt pihenődet az Ara-vízesés és a Vignemale árnyékában töltöd. Élénkzöld rétre érkezel. Bár hívogat a rét, ne szakadj le a csapattól, mert ha rossz oldalon indulsz neki a völgynek, kemény kalandban lesz részed. Sok helyen az Ara-folyó völgye szurdokvölgyé alakul, amin nehéz az átkelés. Az éjszakát az általunk csak Mormotaföldnek nevezett helyen töltöd. Mivel a következő lakott település 10 óra járásra van, ezért a mormoták itt háborítatlanul élhetik életüket. Amerre nézel, szaladgáló szőrös lényeket figyelhetsz meg. Ha tegnap Panticosában töltötted az éjszakát, akkor a mai napon esélyed lehet elérni Bujaruelót, ahol van menedékház.
Éjszaka a menedékházban: 17 €/fő
[Táv: 18 km; Szint: fel 950 m, le 600 m; Menetidő: 8 óra]
Lassan megpillantod célállomásodat, az Ordesa-kanyont. Ahhoz azonban, hogy a kapujába érj, még legalább egy egész napig túráznod kell. Két órás ereszkedés után érkezel meg a festői szépségű Burguil-szurdokhoz, ahol megjelennek az első kirándulócsoportok. A Bujaruelo kempingből kb. két óra alatt elérhető szurdok leginkább az erdélyi Békás-szorosra hasonlít. Sajnos innentől már kőszórásos út vezet a kempingig, ahol megérdemelt délelőtti sörödet elfogyaszthatod. Egy ódon, több száz éves kőhídon átkelve jutsz vissza ismét az erdőbe, ahonnan további 3 óra ereszkedés után érkezel meg Torla festői szépségű falujába. Az éjszakát az Ara-folyó partján fekvő kempingben töltöd, ahol végre lezuhanyozhatsz.
Éjszaka hostelben: 15 €/fő
[Táv: 20 km; Szint le 1000 m; Menetidő: 6 óra]
A torlai kényelmes ébredés után összeszedelődzködsz. Sátradat és felesleges ruháidat hátrahagyva könnyebb zsákkal vágsz neki az Ordesa-kanyonnak. Helyi busszal a falutól kb. 10 kilométerre fekvő bejárathoz utazol, majd nekivágsz az Arazas-folyó fölé emelkedő sziklaszirtnek, a Pozinónak. Alig két óra alatt küzdöd le a közel 500 méteres szintkülönbséget egy roppant meredek ösvényen, mely után a tízóraidat a Calzilarruego nevű kilátóban költöd el. A látvány félelmetes. A 800 méter mélyen beszakadt kanyon oldalából nézel alá, oda, ahová csak a hétvégi kirándulók jutnak el. Te ennél továbbmész, és a zergék lakta függőleges sziklafal (Donicol) oldalában kapaszkodsz tovább egészen a kanyon északkeleti végébe. A közel három órás túra nagyon kényelmes, hangulatos erdőn vezet keresztül. Ha szánsz időt a nézelődésre, akkor a fényképező lencséje elé garantáltan beszalad néhány zerge vagy mormota. A kanyon végébe érve utadat a Góriz menedékházig folytatod. Kb. két órás emelkedésbe kezdesz a 2200 méter magasan fekvő menedékházhoz, mely a Monte Perdido havas hegycsúcsa alatt fekszik. Itt töltöd az éjszakát.
[Táv: 13 km; Szint: fel 900 m; Menetidő: 5 óra]
Túránk csúcspontja következik. Reggel 8 óra magasságában indulsz neki a Pireneusok legszebb csúcsának, a 3355 méter magas Monte Perdidónak. A Góriz-gleccserpatak mentén vezet az utad a kb. 3 óra alatt elérhető Chelau-tengerszemhez, ahol döntened kell: a nehezebb és veszélyesebb Monte Perdidónak vágsz neki vagy a szebb kilátással bíró, de alacsonyabb és könnyebben megközelíthető Pico Plan de Marmorésnak.
A Monte Perdido a Pireneusok második legmagasabb csúcsa, mely alapvetően biztosítás nélkül, de hágóvassal és jégcsákánnyal teljesíthető trekking csúcs. A 3000 méter magasan fekvő tótól kb. 2 óra alatt érhető el a csúcs, amit augusztus táján elég sokan másznak. Távban ugyan messzebb található, de időben kb. ugyanannyi idő alatt mászható könnyebb trekking csúcs a Pico Plan de Marmorés (3252 m) a francia határon fekszik. Észak felé szinte függőleges fallal szakad le 1500 méter mélységbe a spanyol oldalról lankás csúcs, ahonnan a francia Pireneusok teljes egésze belátható. A csúcsról lefelé itt is gatyaféken érkezel vissza a völgybe, ahonnan kb. másfél órás ereszkedés vár rád a Góriz menedékházhoz.
[Táv: 6/8 km; Szint: fel 1050/1150 m, le 1050/1150 m; Menetidő: 5 óra]
Gyönyörű levezetése következik a túrának. Kb. egy óra alatt visszaérsz az Ordesa-kanyonban, ahol a reggeli fényben még szebben tündököl a Lófarok-vízesés, mint tette azt két napja naplementekor. Ezután egy kiépített műúton indulsz lefelé az Arazas-folyó mentén a buszhoz. További vízesések következnek, mint az Estrecho és az Arripas, miközben fejed fölé az Ordesa-kanyon 1000 méter magas sziklafala tornyosul. Délben éred el a parkolót, ahonnan busszal Torlába utazol. Innen délután 2 óra magasságában indul a buszod vissza Sabiñanigo városkájába, ahol buszt váltasz, s irány Zaragoza. Szállásod ugyanaz a kis hostel lesz, mint túrád elején.
[Táv: 10 km; Szint: le 900 m; Menetidő: 3 óra]
Nap közben lesz még időd sétálni egyet a hangulatos Zaragoza belvárosában, mert géped csak a délutáni órákban indul. A késő esti órákban érkezel meg Budapestre.
A túrára a következő felszereléssel kell készülj:
A Pireneusok Európa legfiatalabb lánchegysége, mely közvetlen a francia-spanyol határon fekszik. Legmagasabb pontja 3404 méter (Pico Aneto). A túra alatt a hegyvonulat központi, legmagasabb átlagmagasságú vidékének a nyugati felét járod be. A túra 1300-2900 méter között halad, minden nap számíthatsz egy legalább 2500 méter magas hágóra. Ezek a hágók gyakran elég szűkek és nagy esésűek, ezért az átjutás rajtuk nem könnyű. Az Ordesa-kanyon két egymással közel párhuzamosan futó vonulat szétnyílásának az eredménye, amit az évmilliók alatt az Arazas-folyó formált mai képére. A Monte Perdido a Pireneusok második legmagasabb pontja a maga 3355 méterével. Alapvetően trekkingcsúcs, de meredeksége miatt megmászását csak tapasztalt túrázóknak ajánljuk. A Pico Plan de Marmorés (3252 m) déli lejtője jóval lankásabb, mint a Perdidóé, de északi fala közel 1000 méteres függőleges szakadék.
A túrára július és szeptember között kerül sor, ami a legjobb időszak a Pireneusokban, mivel ilyenkor a legvékonyabb a hóréteg. 2500 méter felett a hó nem olvad el, ezért fontos, hogy legyen nálad téli túrafelszerelés. Esőre vagy havazásra nem kell számítani, de a hágókon és csúcsközelben bármikor kialakulhat vihar és rossz idő. Az éjszakákat minden esetben a hóhatár alatt töltöd, ahol éjszakánként sem nagyon csökken a hőmérséklet fagypont alá. Napközben 1500 méteren 10-15, 2000 méteren 5-10, 3000 méter felett -5 fok várható.
Tapasztalat, hogy a teljes túrára otthonról hozni az élelmet nem jó ötlet. A 9 napi cuccal, sátorral, hálózsákkal megrakott zsákot ha tovább nehezíted kajával, akkor a zsákod meghaladja majd a 25 kilót, amivel végigmenni ezen az ösvényen nagyon kemény feladat. A konzervek Spanyolországban nem sokkal drágábbak, mint idehaza, ezért okosabb, ha a falvakban veszed meg a következő penzumokra az élelmet. Gállégóból Torlába 4 napi kajával kell számolj, ugyanis Panticosában nincs bolt. A második napon a Respomuso-víztározónál álló menedékházban lesz lehetőséged étkezni, de később nem. A Monte Perdido alatti menedékházban rendelhető kiadós menü vacsorára, ennek ára 14-18 EUR. A három napos túrára Torlában be lehet vásárolni. A kajaköltség igényektől függően 60-100 EUR.
A Pireneusok a folyók és vízesések hegysége. A vízzel nem lesz gond, de ajánlott inkább a kisebb patakokat és forrásokat választani, azok garantáltan teljesen tiszták. Némelyik vízfolyás gleccserpatak, abból inkább ne igyál.
A csapat Zaragozában találkozik. Zaragoza elérhető repülővel vagy busszal Barcelonából, a találkozó helyszínét az határozza meg, hogy a csapat hová érkezik. Zaragozából Gallegóba és Torlából Zaragozába távolsági busszal utazol majd.
Zaragozában két éjszakát töltesz hostelben, emeletes ágyon, a Monte Perdido meghódítása előtt és után menedékházban alszol, közösségi szobában. A torlai kempingben egy éjszakát töltesz, ahol lesz zuhanyzó és elektromos áram (kb. 2 EUR), a többi éjszaka táborozol a hegyek között. A második napon lesz lehetőséged menedékházban aludni, ennek ára 17 EUR. Torlában nem muszáj kempingezned, nagyon kellemes panziók várnak rád 50-80 EUR fejében.
Kajára mindent összevéve legfeljebb 150 EUR-t fogsz költeni. A konzervek ára kb. 60-100 EUR, Torlában, Zaragozában és a menedékházakban egyszeri étkezés 12-18 EUR. Spanyolország ma kb. kétszer olyan drága, mint Magyarország.
A túra alatt sajnos elem és telefontöltésre csak Torlában lesz lehetőség, de ezért fizetni kell (2 EUR). A telefont csak a településeken és azok közvetlen közelében lehet használni, a hegyek között nincs térerő.
A túra néhol meredek sziklafalakon át halad, ezért nem teljesen trekkingtúrára kell készülj. A Pokol-hágó lesz a leginkább mászós szakasz, itt egy kb. 30 méter magas 60%-os falra kell számíts, ami biztosítókötél nélkül is könnyen mászható, de ha tériszonyos vagy, akkor ezt a túrát nem neked találták ki. A legnagyobb veszélyt a gyakran sziklás terep jelenti, itt könnyen lehet bokát törni, de ami általános jelenség, az a nagy súllyal való huzamos ereszkedés utáni térdbántalmak. Éppen ezért fontos a lépésbiztonság és jó terhelhetőség.
A túra alatt fürdeni csak a patakokban lehet, de ezek vize mindössze 1-2 fokos, ezért csak akkor ajánljuk a mosdást, ha már végképp tarthatatlan a helyzet. Nem szokott az lenni. A dologvégzést ugyancsak a természetben kell letudd. Torlában a kempingben van tiszta zuhany és WC, a menedékházakban a zsúfoltság miatt ezek elég piszkosak.
Körutazás Patagóniában és Tűzföldön, trekking a Fitz Roynál, a Torres del Paine W-túrája, gleccserfotózás és állatles a Magellán-szorosnál.
Városnézés Salvadorban, gyalogtúrák a Chapada Diamantinában, Jeriben és a Lençóis Maranhensesben, íbiszles a Parnaíba-deltában.
Trekking- és gyalogtúra a Roraima tepui tetején, dzsungeltúra az Angel-vízesésnél, természetjárás a Gran Sabanán.