Bolívia népszerű desztináció a trekkerek és hegymászók között, mivel az Andok ösvényei errefelé ritkán jártak, nincs olyan forgalom rajtuk, mint Peruban.
Utazásod során három meseszép hegyet fogsz megmászni, az 5370 méter magas Pequeño Alpamayót, a 6088 méteres Huayna Potosít és a 6438 méter magas Illimanit. Előtte Tiwanaku romvárosával és a Titicaca-tóval ismerkedsz, ami segíti az akklimatizációdat. A csúcsok elérése nem nehéz, de elengedhetetlen hozzá a magashegyi tapasztalat és a jó kondi. Ha ezek megvannak, a három csúcs elérése életed élménye lehet.
Este érkezel meg La Pazba, Bolívia fővárosába. A repülő 4000 méter magasan tesz le, de az éjszakát 3700 méteren egy belvárosi, szépen felújított hostelben töltöd.
Reggeli után kisbusz jön érted a szállóhoz, amivel az Altiplánón utazva a kb. 80 kilométerre fekvő Tiwanaku romvárosába utazol. A Wirakocha tiszteletére építtetett város Bolívia első számú régészeti parkja. Tiwanaku (néhol Tihuanaco) múltjáról nem sokat tudunk, csupán annyit, hogy a tiwanaku népcsoport alapította 400 körül. Bár a környező táj nem olyan lebilincselő, mint pl. Machu Picchunál, az embert mégis valami megmagyarázhatatlan misztikum ejti rabul, amikor a városba lép. Nem csoda, hogy sokan a Föld középpontjának tartják (egyes nyelvészek szerint nevét is innen kapta). A város amúgy pici, másfél óra alatt bőven körbe lehet járni. Ezután irány a múzeum, ahol a romváros feltárása során talált cserépedények és ékszerek láthatók, majd visszaülsz a kisbuszba, amivel La Paz termináljára utazol. Menetrendszerinti buszra ülsz fel, amivel 3 óra alatt a Titicaca-tó partján fekvő Copacabanába utazol. Két óra után, Tiquinánál éred el a Titicaca-tavat, amin motorcsónakkal kelsz át (buszodat egy teknő dobja át a szoros túlpartjára). Innen újabb egy órás, csodálatos utazás következik Copacabanába, Bolívia hippitanyájára, ami tömve van turistákkal. Mindenhol hostelek, éttermek sorakoznak. Érdemes kisétálni a piacra, ahol egzotikus gyümölcsöket kóstolhatsz, vagy mássz fel a város fölé emelkedő Kálváriára, ahonnan remek képeket lőhetsz. Naplementére mindenképp sétálj le a tó partjára, hogy lencsevégre kapd, ahogy a Nap lebukik a Titicaca-tó mögött. Éjszaka készülj hidegre.
Valamivel 8 után hajóra pattansz és irány az alig 10 kilométerre fekvő sziget. A hajó legalább 50 éve szolgál a Titicaca-tavon, ezért ne készülj gyors menetre, Isla del Solt több mint két óra alatt éred majd el. Érkezés után elfoglalod szállásodat egy challapampai vendégházban, majd vezetőddel nekiindulsz a szigetnek, hogy felkeress néhány inka romot. Egy óra gyaloglás után érkezel meg az Áldozó asztalhoz, ahol az inkák anno Inti, a Napisten tiszteletére lámákat öltek le. Mögötte fekszik Chincana, Wirakocha egykori otthona, ahonnan mesés kilátás nyílik a tóra. Ha kedved tartja, sétálj vezetőddel végig a sziget gerincén Challa falujába, ahonnan a part menti fövenyen tudsz visszatérni a szállásodra. Naplementére mindenképp menj ki Challapampa homokos partjára vagy mássz fel egy kiszögellésre, mert álomszép látványban lehet részed.
[Táv: 8 km; Szint: fel 250 m, le 250 m; Menetidő: 4 óra]
Reggel visszatérsz Copacabanába, ahol buszba pattansz és irány La Paz. A délutáni órákban lehetőséged lesz megismerkedni a boszorkánypiaccal, ahol a helyi kofák hallucinogén őserdei növényeket, lámaembriókat, preparált majmokat és egyéb áldozati kegytárgyakat árusítanak. Ha mindez nem hoz lázba, akkor merülj alá a színes szőttesek kavalkádjába. Ezen kívül érdemes ellátogatni a főtérre, valamint a Valle de la Luna névre hallgató badlandhez, ahol mesés kárpiramisokat fotózhatsz. Az éjszakát a szokott helyen töltöd.
Napfelkeltekor érkezik érted egy kisbusz, amivel a La Paz fölé emelkedő, 5395 méter magas Chacaltaya lábához utazol. A 2009-ig a Föld legmagasabban fekvő sípályájával büszkélkedő csúcs a globális felmelegedés hatására mára szinte teljesen hómentes, ettől azonban könnyebben mászhatóvá vált. Az út a Chacaltayához egészen mesés lesz, hisz a háttérben folyamatosan feltűnik a Paramount Pictures emblematikus hegye, a 6088 méter magas Huayna Potosí. A buszból 5250 méter magasan szállsz ki, ahol megcsap majd az oxigénhiány. Lassú, de egyáltalán nem nehéz emelkedésre készülj. Egy óra alatt érsz fel az 5395 méteres csúcsra, ahonnan ellátni egész a Titicaca-tóig, tiszta időben Amazóniáig. Fotózkodás után leereszkedsz a buszodhoz, amivel visszatérsz a La Paz-i szállóra.
[Táv: 2 km; Szint: fel 150 m, le 150 m; Menetidő: 2 óra]
Reggel jön érted egy terepjáró, amivel két és fél órát utazol a Pequeño Alpamayo lábához. Chuñavi falunál rátérsz egy gyenge minőségű földútra, amin a 4550 méteren fekvő La Rinconada nevű tanyához autózol. Innen másfél órás gyaloglás veszi kezdetét a 4650 méteren fekvő alaptáborig, ami a Laguna Chiarkhota partján lett kialakítva. A tó túloldalán nyújtózó Condoriri-hegységre fantasztikus lesz a kilátás. Táborverés és ebéd után akklimatizációs kiránduláson veszel részt a közeli Pico Austriára. Az 5328 méter magas csúcsot két és fél órás túra után éred el. Nem lesz megerőltető a menet, mivel az ösvény könnyen lekövethető, a Pico Austriát pedig általában nem borítja hó. A csúcsról meseszép kilátás nyílik majd a Condoriri havas csúcsaira. Az éjszakát az alaptáborban töltöd.
[Táv: 9 km; Szint: fel 780 m, le 680 m; Menetidő: 6 óra]
Hajnali 3-kor indul a csapat a környék legszebb csúcsára, a Pequeño Alpamayóra. Az első másfél óra nem lesz nehéz, mivel a gleccser széléig lassan emelkedik a térszín. 4800 méteren kötöd fel a hágóvasat, innen nagyjából két óra a Pico Tarija 5320 méteres csúcsa. Innen két hófalon kell átkelj a Pequeño Alpamayo 5370 méter magas csúcsához. Reggel 7 óra körül fogod elérni a csúcsot, ahonnan remek kilátás nyílik a Huayna Potosíra és a Condoriri-hegység havas vonulataira. Rövid pihenő után megindulsz lefelé, de óvatosan, mert az olvadó gleccserfelszín csúszós lehet. A tanyán már vár rád a kocsi, amivel visszatérsz La Pazba.
[Táv: 12 km; Szint: fel 720 m, le 820 m; Menetidő: 6 óra]
A mai nap a pihenésé. Sétálgass a városban, piacolj, élvezd a La Paz-i nyüzsgést!
Reggeli után jön a csapatért egy kisbusz, amivel a 4700 méter magasan fekvő Zongo-lagúnához utazol. Rövid bámészkodás után három órás gyalogtúrára indulsz a Huayna Potosí oldalában megbúvó Rocas menedékházhoz, ami 5200 méter magasan fekszik. A délután a pihenésé. Próbálj korán nyugovóra térni, mert éjfél után nem sokkal kelned kell.
[Táv: 2,5 km; Szint: fel 500 m; Menetidő: 3 óra]
Hajnali 1 órakor húzod a bakancsot, nem sokkal később pedig a hágóvasat, mivel 40 perc gyaloglás után eléred a gleccser szélét. Nagyjából öt óra mászás és 900 méter szint leküzdése után érkezel meg a Huayna Potosí 6088 méter magas csúcsára. A kilátás frenetikus lesz. Látni fogod magad alatt a Chacaltayát és a Pequeño Alpamayót, valamint feltűnik majd a Mururata és az Illimani havas sapkája is. Miután kiélvezted a látványt, visszatérsz a menedékházhoz, ahonnan leereszkedsz a Laguna Zongo partjára. Kora délután érsz vissza La Pazba.
[Táv: 9,5 km; Szint: fel 900 m, le 1400 m; Menetidő: 9-10 óra]
A mai nap a pihenésé. Ha van kedved, járd körbe La Pazt teleféricóval. Mivel a völgy és a fennsík között magas és meredek a partfal, a tömegközlekedést lanovkával oldották meg a várostervezők. A kilátás a kabinokból fantasztikus a városra.
Reggeli után átmozgató kirándulásra mész a La Paz határában fekvő völgybe, a Valle de las Ánimashoz. A csipkés sziklák közt tett túrád nagyjából három órás lesz, ennek során kb. 400 méter szintet fogsz emelkedni. Ha a csapat szeretné, délután is lehet egy ehhez hasonló, de rövidebb kirándulást tenni, még pedig a Palca-kanyonnál. Az éjszakát ismét La Pazban töltöd.
[Táv: 6 km; Szint: fel 400 m, le 400m; Menetidő: 3 óra]
KÜLÖNPROGRAM: Palca-kanyon (kb. 20 US$/fő).
Korai reggeli után kelsz útra. Palca és Quillhuana érintésével dél magasságában érkezel meg Pinaya falujában, ahonnan négyórás gyaloglás veszi kezdetét az Illimani 4500 méteren fekvő alaptáborába. A felszerelésedet öszvérek hozzák utánad, ezért nem kell megszakadni a nagy súlyok alatt. Amúgy a terep nem lesz nehéz, egy széles, jól követhető földúton gyalogolsz nagyjából 9 kilométert. Az éjszakát sátorban töltöd.
[Táv: 9 km; Szint: fel 600 m; Menetidő: 4 óra]
A mai nap már sokkal keményebb lesz, mivel közel 1000 méter szintet kell leküzdj, ami ezen a magasságon nem könnyű. Az ösvény szerencsére száraz lesz, hóval csak az utolsó métereken találkozol. Az éjszakát a Nido de los Cóndores névre hallgató magashegyi táborban töltöd 5500 méter magasan.
[Táv: 5 km; Szint: fel 1000 m; Menetidő: 7 óra]
Túrád legkeményebb kihívása vár rád. Éjfél körül indulsz útnak, hogy 7-8 órás gyaloglással felküzdd magad Bolívia második legmagasabb csúcsára, a 6438 méter magas Illimanira. Hegymászó szemmel nem lesz nehéz a terep, de a hágóvas és jégcsákány lesz nálad, valamint be leszel kötve egészen a csúcsig. A hideg és a szél komoly kihívás lehet, de ez ezen a magasságon teljesen normális. Napfelkelte után éred el a csúcsot, ahonnan remek kilátás nyílik a Cerro Mururatára, a Yungas vidékre és La Pazra. A csúcsélmény után igen hosszú, térdpróbáló ereszkedés veszi kezdetét Pinaya falujába, ahová érkezik érted a terepjáród, amivel visszatérsz a fővárosba.
[Táv: 19 km; Szint: fel 1000 m, le 2500 m; Menetidő: 14-15 óra]
Délelőtt még lesz időd egyet sétálni La Pazban, majd kitaxizol a repülőtérre és irány Európa, ahová másnap késő délután érkezel meg.
A túrára a következő felszereléssel készülj:
A Pequeño Alpamayo a közép-európai UIAA skálán II-es, a Huayna Potosí és az Illimani II/III-as erősségű mászás. Ez azt jelenti, hogy a két magasabb hegy haladó mászóknak ajánlott, akik ismerik az alpinizmust és rendelkeznek minimum 4000+ méteres magashegyi tapasztalattal.
A túrára tökéletes felkészítést adhat egy Mont Blanc mászás, valamint egy Ararát vagy Elbrusz túra.
Bolívia természetföldrajzilag két nagy és több kis egységre osztható. Az ország nyugati 1/3-át az Andok hegyláncai és az Altiplano uralja, a keleti 2/3-ot pedig Amazónia és a Gran Chaco. A túra alatt az ország andoki területeinek központi, magashegyi régióját járod majd be.
A Titicaca-tó és Tiwanaku 3900 méter magasan fekszik, amik tökéletes akklimatizációs helyszínek a hegymászás előtt. A főváros medencéje az Altiplano határa, onnantól a Keleti-Kordillera 6000 méter fölé nőtt csúcsai meredeznek egészen Amazóniáig. A Cordillera Real és a Cordillera Apolobamba alig 100 kilométer szélesek, azonban így is majdnem egy tucat 6000-es és több száz 5000-es emelkedik a területükön. Az Altiplano az andoki területek 2/3-át foglalja magába. Átlag 3700-4000 méter magas. Itt fekszik a Poopói-tó és a Salar de Uyuní, amik Bolívia legnagyobb kiterjedésű sótavai.
Bolívia andoki területeinek éghajlata erősen hegyvidéki. A fővárosban és az Altiplanón napközben 15°C, éjszaka 0°C várható. Esőre nem kell számítani, de nagy szélre készülhetsz, főleg 5000 méter felett. Ezen a magasságon napközben 0-5°C várható. A leghidegebb éjszakára a Nido de los Cóndoresnél készülj, itt akár -10°C hideg is lehet.
Bolívia konyhája jellegzetes és jó. Jobb éttermekben bőséges a választék, bár az éttermi étkezés újabban drága. A helyi kifőzdék nem rosszak, 2-3 US$-ért rendesen jól lehet lakni egy hatalmas tál levessel, amiben megáll a kanál. Mindenképp kóstold meg a pique machót és a chorellanát, amik klasszikus bolíviai ételek. Egyre több helyen van pizzéria, de nagy csodára ne számíts, csak a számla láttán; pizzázni drága mulatság.
Bolíviában a sör, a bor és a pisco egyformán népszerű. Borok közül a legnépszerűbb a Kohlberg és a Solana, ráadásul megfizethetők. A sör az elmúlt években nagyon megdrágult. Amíg 2010-ben még egy dollárt kellett fizetni egy üveg Paceñáért vagy Huariért, mára az ár 3-4 US$. Rövidek közül a törkölypálinka, vagyis a pisco a legnépszerűbb, de szegényebb vidékeken a többség 97%-os orvosi alkoholt(!!!) vedel. A helyi gyümölcsturmixok kiválók és vitamindúsak, a többség mégis a szénsavas üdítőket preferálja. Bolíviában legalább egy tucat kólamárka létezik.
Ne fogyassz csapvizet, bár egy-két helyen azt mondják, lehet. A palackos víz Bolíviában nem vészesen drága.
A repülőút hosszú lesz, legalább egy dél-amerikai átszállással. Valószínűleg Limából, Buenos Airesből, Sao Paulóból vagy Rióból fogsz La Pazba érkezni, visszafelé ugyanezeket a reptereket fogod érinteni.
Helyben privát kisbusszal és terepjáróval fogsz utazni. Az utak évről évre jobbak, ezért a menetidők is lecsökkentek, de a hegyek lábához jellemzően rossz minőségű földutak vezetnek majd.
Bolíviában a minőség messze elmarad az európaitól, ezért légy nagyon toleráns. Ár-érték arányban a legjobb helyeken fogsz aludni, azonban ez is rugalmasságot igényel a részedről.
La Pazban és Copacabanában aránylag tiszta és rendes szállón töltöd majd az éjszakát. A szobák nem lesznek túl melegek, de cserébe lesz meleg víz a fürdőszobádban. Az Isla del Solon egy helyi család vendégházában alszol. Fürdőszoba nem mindenkinek jut majd, de be szoktuk egymást engedni letusolni. A Salar de Uyuní határában fekvő Atulchában egy nagyon hangulatos sóhotelben töltöd majd az éjszakát. 1,5 US$-ért lehet meleg vízzel zuhanyozni, bár sokszor nincs víz - hahó, ez sivatag! A Laguna Coloradánál menedékházban alszol, fürdési lehetőség nem lesz. Potosíban egy gyönyörű koloniális hotelben alszol. Saját fürdőszobád ugyan nem lesz, de a közösségi zuhanyzók és WC-k makulátlanok. Sucréban, Samaipatában és Santa Cruzban kellemes helyeken töltöd az éjszakát, és végre ismét lesz privát fürdőszobád. Maraguában, a jalq'a indiánok földjén ismét menedékházban alszol. Egyszerű lesz, de tiszta. A menedékházak kivételével mindenhol 2-3 ágyas elhelyezésre készülj.
Az Altiplanon éjszakánként hideg lesz, a fűtést azonban hírből sem ismerik. Hozz magaddal egy jó hálózsákot!
A wi-fi Bolíviában elég gyenge, de La Pazban, Copacabanában és Santa Cruzban nem lesz gond. Potosíban és Sucréban olykor kimarad a szolgáltatás, Samaipatában pedig olykor van jel. A Salar de Uyuní környékén és Maraguában nem lesz internet.
Bolívia pénzneme a boliviano (Bs). 1 US$ = kb. 6,8 Bs. Bolíviában, ahogy egész Dél-Amerikában, az eurót nehéz beváltani, ezért dollárt hozz magaddal. Csak a nagyvárosokban, La Pazban, Copacabanában, Potosíban, Sucréban és Santa Cruzban lehet pénzt váltani. Utazási csekket is be lehet váltani, de sok vele a macera, ezért inkább kerüld. A bankautomaták a dombornyomott VISA és MasterCard kártyát elfogadják, más kártyákkal csak egy-két helyen lehet boldogulni.
Bolívia a színes vásznak és kézműves termékek hazája. Isten pénze sem lenne elég arra, hogy a La Paz-i piacon mindent megvegyél, ami tetszik, még úgy sem, hogy a legtöbb áru röhejesen olcsó.
Az élelem jellemzően nem drága, de az éttermek költségesek. Mi az utcai evészet hívei vagyunk, ha Te is, akkor átlagos ajándékmennyiséggel számolva 300 dollárból kijöhetsz.
Bolíviában 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Mindenképp ellenőrizd le, hogy elem- és mobiltöltőd működik-e 110 V-tal. Ha nem, akkor transzformátort kell beszerezz, ami nem kevés utánajárás, mivel nem kapható bármelyik elektromos szaküzletben. Általában repülőtereken beszerezhető, illetve interneten rendelhető, de nem olcsó. 100 US$ alatt biztosan nem úszod meg. Bolíviában bár az amerikai aljzat (kétágú, szögletes) a hivatalos, a legtöbb szállón lesz európai forma is. Az egyszerűség kedvéért legyen nálad formaátalakító, ami bármely elektromos szaküzletben beszerezhető 1000-2000 forintért. Repülőtéren is kapható.
Bolívia hívószáma +591. A vezetékes hívás ára internetkávézókból újabban egyre kedvezőbb, a mobilhívás azonban drága. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan háromsávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó).
Bolíviában a nagyobb településeken van internetkávézó. A szállókon lesz wi-fi, de a legtöbb helyen gyenge minőségű.
Veszélyekből Dél-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Bolíviában máig komoly gondot okoz a zsebesek jelenléte, éppen ezért nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszd szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket, de nem kell félni, a bolíviai fickók nem erőszakosak.
Természeti veszélyek főként az Altiplanón leselkednek rád. 3000 méter felett komoly gond lehet a magashegyi betegség, ami oxigénhiányból származó fejfájással, hányingerrel, étvágytalansággal, hasmenéssel és orrvérzéssel járhat. Ha bármelyiket kicsit is észleled magadon, azonnal jelezd azt a vezetődnek. Mivel a túrádat La Pazban, 3700 méter magasan kezded, ezért nem árt, ha van már magashegyi tapasztalatod.
Bolíviában a higiéniás szint messze elmarad az európaitól. A városi szállók tiszták, de egyszerűek lesznek, sok helyen nem lesz meleg víz. Az étkezéssel nem szokott gond lenni. Kövesd túravezetődet a piacra, ő tudja kinél lehet komolyabb gond nélkül étkezni. Csapvizet ne igyál! A kórházak nem túl tiszták és nem is modernek, vidéken pedig jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.
Kötelező oltás csak egy van a térségbe, a Sárgaláz elleni vakcina. Ezt akkor is kérhetik, ha nem mész esőerdőbe, ezért mindenképp adasd be! Erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált és a Tetanusz oltások beszerzése. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. Maláriától nem kell tartani, mert az utolsó nap kivételével végig hegyvidéki területen fogsz mozogni. Az oltásokkal kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.
Bolíviában a közép-európai időzónához képest az időeltolódás télen -5 óra, nyáron -6 óra.
Az országba magyar állampolgárnak nem kell vízum, de hazaút előtt van repülőtéri adó (25 US$).
Tíznapos mászótúra Ecuador leghíresebb hegyére, fantasztikus akklimatizációs csúcsokkal, a Fuya Fuyával, az Imbaburával és az Ilinizával kiegészítve.
Hegymászás a Nevado Tolimára, akklimatizációs túra a Puracé-vulkánra, trekking a Cocora-völgyben és a guambiano indiánok földjén.