ECUADOR
A magyarindiánok nyomában
Az 1960-as évek végén egy magyar felfedező, Móricz János leereszkedett egy ecuadori barlangba, ahol elmondása szerint rengeteg arany leledzett. Felfedezését azonban számtalan rejtély övezte, a tudomány hazugságnak minősítette azt. 2013 szeptemberében egy mini-expedíciót követően a Mirador két túravezetője, Lendik Erika és Nagy Endre igazolták Móricz egyes állításait és azt, hogy létezhetett arany a barlangban.
A Móricz által felfedezett Tayos- vagy Táltos-barlangba való leereszkedés csak egy állomása az utazásodnak, ennél sokkal többről van szó. A magyar kutató az erdőben élő shuar indiánokat a magyarok rokonainak tartotta, akikkel Te is közelebbi barátságba kerülhetsz a túra során. A Baños környéki vízesések után Coangos falujával ismerkedsz, majd leereszkedsz a barlangba. Ezután Móricz egykori shuar barátjának faluját, Nantipot keresed fel, ahol szent vízeséseket fogsz meglátogatni. Utazásod következő állomása a peñasi labirintus lesz, ami indián legendáknak volt a múzsája. Csodás csónakázás után Taishába érkezel, majd berepülsz Yuwints falujába, ahol egy hagyományörző közösséggel ismerkedhetsz, valamint kipróbálhatod az indiánok misztikus italát, az ayahuascát.
1. nap: Érkezés Ecuadorba
A késő esti órákban landolsz Quito repülőterén. Taxival egy belvárosi panzióba utazol, ahol az éjszakát töltöd.
2. nap: Quito - Baños
Buszra szállsz és dél felé veszed az irányt. Egy órás utazás után feltűnik az 5897 méter magas Cotopaxi, majd újabb másfél óra elteltével a Chimborazo 6310 méteres csúcsa. Négy órás utazás után érkezel meg a kellemes klímájú Baños-ba, ami az 5016 méter magas Tungurahua árnyékában fekszik. A vulkán 1999-ben vált híressé hatalmas erejű kitörésével. Azóta is aktív, ezért megmászása engedélyköteles. Persze Te nem is azért jöttél Baños-ba, hogy 5000 méteres csúcsokat mássz, hanem hogy magadba szippantsd a környező köderdők levegőjét. Cuccaidat hátrahagyod a szállásodon, majd biciklinyeregbe pattansz, és elindulsz lefelé a Pastaza-folyó bazaltkanyonjában. Az első megállód a Sámán-vízesésnél lesz, ahová egy picit felfelé kell tekerni, de nem sokat. Miután kifotóztad magad a több lépcsős zuhatagnál, folytatod tovább kerékpártúrádat. Az út széléről feltűnnek az Agoyán és a Manto de la Novia zuhatagok - ez utóbbinál, ha van hozzá kedved, canopyzhatsz egyet. Az egész biciklitúra lefelé vezet, ezért nem lesz megerőltető a délután. Az utolsó állomásod a Pailón del Diablo, vagyis az Ördög üstje lesz. A vízesés nem kimondottan magas, viszont hatalmas robajjal szakad le a beszűkülő kanyonba. Függőhidakon kelsz át, és sziklába vésett ösvények mentén jutsz el a vízesés háta mögé. Felejthetetlen kaland lesz. Estefelé felpakolod a biciklidet egy teherautó hátuljára és platón utazva visszatérsz Baños-ba. Este érdemes betérni egy helyi bárba, mivel Bañosban a hét minden napja buli.
KÜLÖNPROGRAM: canopy (10 US$).
3. nap: Baños - Casa de Árbol - Puyo - Macas - Sucúa
Hajnalban egy furgon platóján Luna Runtun falujába utazol. A falu határában áll a Casa de Árbol néven elhíresült tanya, ahonnan tiszta időben remek kilátás nyílik a sűrűn aktív Tungurahua-vulkánra. A kilátóhelyen található a Föld állítólag legnagyobb hintája, ha van bátorságod berepülni egy mély kanyon fölé, akkor uccu neki! A rövid program után visszatérsz Baños-ba, felkapod a zsákodat, kisétálsz a buszpályaudvarra és az Amazónia szélén fekvő Puyóba utazol, ahonnan újabb, kb. 4 órás utazás következik Macas-ba, a térség legnagyobb városába. Innen újabb egy órás menet vár rád Sucúáig. A kisváros ad otthont a shuar önkormányzat épületének, ahol délután jelenésed lesz. Lepakolsz a helyi szállón, majd hivatali ügyeket mész intézni a városba. Ennek oka az, hogy a shuar indiánok földjére csak engedéllyel lehet belépni. Ezeket persze a Mirador megigényli neked, de egy kötelező pofavizitre köteles vagy befáradni a hivatalba. Délután vásárolj be a következő napokra, mert mostantól sok civilizációs vívmánnyal nem fogsz találkozni.
4. nap: Sucúa - Yukiantza - Coangos
Jó korán indulsz útnak, hogy ne a legnagyobb melegben kelljen a Tayos-barlanghoz eltúrázz. 2012-ben elkészült az aszfaltút Santiago-Morona tartomány mélyére, így alig 2,5 óra alatt megérkezel túrád kiindulópontjához, Yukiantzába. Az apró shuar faluból csónakkal indulsz neki a Coangos völgyének, közben két gyönyörű vízesést is érintesz. Az erdő közepén a folyóparton vár rád néhány lovas, akik azért jöttek, hogy segítsenek felcipelni a zsákokat Coangos faluba. Az ösvény nagyon sáros, így gumicsizmát húzol és irány a hegyoldal. Kb. másfél órás menetre készülj, délután lesz, mire megérkezel a kb. 300 főt számláló faluba. Se áram, se folyóvíz, minden pont olyan, mint 45 éve, mikor Móricz János magyar kutató a térségben járt. Felvered a sátradat a falu határában, majd ismerkedsz a shuar közösséggel, akik főtt yukkával és chichával kínálnak majd.
[Táv: 3 km; Szint: fel 200 m; Menetidő: 1,5 óra]
5. nap: Tayos-barlang
1969-ben Móricz János a Tayos mélyén - saját bevallása szerint - egy mindennél ősibb kultúra emlékeit fedezte fel. Erich von Däniken Az istenek aranya című könyvét az itt talált aranykönyvtár legendája alapján publikálta, bár ő maga soha nem járt a barlangban. 45 éve a felfedezés nagy vihart kavart Ecuadorban, aztán hirtelen elcsendesült minden. Szemtanúk szerint 1976-ban egy angol expedíció tagjai - élükön Neil Armstrong űrhajóssal - mindent elvittek a barlangból, így az ősi civilizáció nyomai mára eltűntek. Bárki is hagyta az aranyat a Tayos mélyén, jó választás volt, mivel annak elérése erőt próbáló feladat.
Coangosból jó másfél óra sárdagasztás után lehet megérkezni a barlang szájához, ami egy közel 70 méter mély kürtő. Itt lehet kötélen leereszkedni, majd másfél óra gyaloglással eljutni abba a terembe, amit Móricz mesterségesnek vélt. Geológusok azóta bebizonyították, hogy a barlang természetes úton keletkezett, a látvány azonban így is mesés. Odalenn tarantulák, erdei patkányok szaladgálnak mindenfelé, az ember feje felett tayos-ok, vagyis olajmadarak röpködnek, amik a denevérekhez hasonlóan szenzorok sgeítségével tájékozódnak. A kirándulás megerőltető, de hihetetlenül misztikus. Az egyetlen gond a shuarokkal van, akik teljesen kiszámíthatatlanok. Egyszer hihetetlenül kedvesek, máskor elutasítok a turistával, így nem tudjuk ígérni, hogy beengednek minket a barlangba.
Ha nem tudsz leereszkedni a Tayos-ba, akkor sem fogsz unatkozni. Felfedezheted lóháton a környező erdőket, felkereshetsz senki által le nem jegyzett barlangokat, vagy egyszerűen csak élvezheted Coangos mesebeli faluját.
KÜLÖNPROGRAM: leereszkedés a Tayos-barlangba.
6. nap: Coangos - Yukiantza - Tiwintza
Elbúcsúzol a falu lakóitól, és visszasétálsz a folyópartra. Csónakkal visszatérsz Yukiantzába, ahol megvárod az első buszt, ami Tiwintza falujába tart. Délben már egy nagyon kellemes szállodában mosod le magadról a sarat. Délután, ha van erőd, ellátogathatsz vezetőddel a közeli Ayauch-lagúnához, amiről szép képeket lehet lőni háttérben az esőerdővel.
[Táv: 3 km; Szint: le 200 m; Menetidő: 1,5 óra]
7. nap: Tiwintza - Kapisun - Nantip
Újabb melós nap következik. Egy kora reggeli busszal a kb. fél órányira nyugatra fekvő Tayunts falujába utazol. A falu előtt pár száz méterrel lepattansz a buszról, és beveted magad az erdőbe. A Kapisunba vezető ösvény szerencsére kevésbé sáros, mint ami Coangosba vezetett, viszont hosszabb annál. Kb. egy órányi séta után érkezel le a Santiago-folyó völgyébe, ahol átkelsz egy függőhídon, majd felsétálsz Kapisun falujába. Ez a vidék nem sűrűn lát turistát, a helyiek elmondása szerint vezetőd 2013-as érkezése előtt nem járt errefelé fehér ember. Persze ez nem olyan elképzelhetetlen, mivel a shuarok jellemzően félnomád életmódot folytattak évezredeken át, Kapisun és Nantip faluját csak a 70-es években alapították. Kapisun sokkal inkább egy őserdei tanyabokor, semmint falu, így továbbhaladsz az ösvényen, míg nem két nagy folyóhoz érsz. Nem könnyű rajtuk az átkelés, de messze nem lehetetlen. Mindent összevetve kb. 4 órás gyaloglás után érkezel meg a környék legszebb falujába, Nantipba. Összesen hat család lakja, ők azonban nagyon nagy szeretettel fogadnak majd. Estére a yukka és a pálmatörzs mellé sült pajor, majom vagy erdei patkány dukál.
[Táv: 10 km; Szint: le 200 m, fel 200 m; Menetidő: 4 óra]
8. nap: Nantip
A mai napon több csodálatos vízesést fedezhetsz fel. A legnagyobb több mint 100 méter magas, és kb. 4 órás oda-vissza gyaloglással érhető el. Közelebb számos kisebb zuhatag található, azonban elérésükhöz kelleni fog a gumicsizma. A Nantip körüli erdők közel érintetlenek, így jó eséllyel láthatsz egzotikus madarakat vagy akár emlősöket is. Este meghallgathatsz néhány ősi shuar legendát a falu öregjeitől. Isten hozott az édenkertben!
[Táv: 8 km; Szint: fel 250 m, le 250 m; Menetidő: 4 óra]
9. nap: Nantip - Kapisun - Tiwintza
Elhagyod Nantip faluját, s azon az úton, amin jöttél, visszatérsz Tiwintzába. Ha múltkor ellustultad az Ayauch-lagúna megtekintését, most bepótolhatod. Szállásod a szokásos lesz.
[Táv: 10 km; Szint: le 200 m, fel 200 m; Menetidő: 4 óra]
10. nap: Tiwintza - Peñas - San José de Morona
Egy furgon hátulján utazva a közeli Peñas falujába utazol. Shuar legendák szerint innen indulnak az Andokot átszelő végtelen alagutak, bár barlangászok ezidáig nem leltek rá egyetlen bejáratra sem. Bár turizmus az nincs, a falusiak mégis évtizedek óta gondoznak egy erdei ösvényt, ami csodás mészkőszirtek között kanyarog egy apró őserdei tó partjára. Sok botsáskát, kisebb-nagyobb pókokat és rengeteg színes pillangót látsz majd az ösvényen, de az igazi izgalmat a sziklák jelentik majd. A két órás séta után visszatérsz Tiwintzába, ahonnan egy deles busszal San José de Moronába utazol. Morona az út vége, innentől csak csónakkal lehet továbbutazni. Szállásod a falutól nem messze lesz egy nagyon kulturált hostelben.
[Táv: 4 km; Menetidő: 1,5 óra]
11. nap: San José de Morona - Taisha
Hajnali 6-kor már a kikötőben vagy, ahonnan csónakkal indulsz neki Amazóniának. A jó 6 órás utazás során a Rio Cangaime szépen lassan összeszűkül. Fényképeződet tartsd készenlétben, mert a madarakon és majmokon túl teknősöket, kis szerencsével az amazóniai folyami delfinnél kétszer nagyobb bufeókat kaphatsz lencsevégre. Csónaktúrád végén az erdő közepén felpattansz egy rancherára (busszá alakított teherautó), amivel kb. másfél óra alatt Taishába utazol. A városka Amazónia szívében vagy így, vagy repülővel érhető csak el, persze a többség az utóbbit választja az utazáshoz. Itt minden a reptérről szól, fél óránként száll fel egy Cessna. Szállásod egy kissé puritán, de a városka egyik leghangulatosabb vendégháza lesz. Este érdemes beülni egy helyi kocsmába, ismerkedni a helyi népekkel.
12. nap: Taisha - Yuwints
Délelőtt egy kis Cessnával a kb. negyed órányira északra fekvő Yuwints falujába repülsz. Az alig 200 lakosú falucska néhány éve úgy döntött, hogy az őserdei elzártságot megszüntetve turistákat fogad. Persze nem sokan érkeznek ide, de kétségkívül Yuwints azon kevés shuar falvak egyike, ahol még őrzik a hagyományokat. Szállásod az általuk épített lodzson lesz, s ahogyan Nantipban, úgy itt is sült pajorral és erdei vaddal kínálnak majd. Délután megtekintheted a helyi közösség táncait, meghallgathatod népdalaikat. Persze a bemutató csak múltidéző, de nem kell attól tarts, hogy rajtad kívül 20 fős turistacsapatok fognak a faluban legyeskedni.
13. nap: Yuwints
A mai napon helyi vezetőiddel felkeresed a térség látnivalóit, köztük olyan vízeséseket, amik alatt egykoron az uwishinek (sámánok) szakrális fürdőzéseiket tartották, s ahol a víz népéhez, a tsunkikhoz imádkoztak. A délután a pihenésé, illetve a felkészülésé az éjszakai ayahuasca szertartásra azoknak, akik szeretnék mélyebben megismerni a shuarok hiedelmeit és félelmeit. Ez utóbbi ceremónia nem mindenkinek ajánlott és természetesen nem kötelező. Az éjszakát ma is a lodzson töltöd.
[Táv: 6 km; Menetidő: 3 óra]
KÜLÖNPROGRAM: ayahuasca szertartás.
14. nap: Yuwints - Macas - Puyo - Baños
Elhagyod Amazóniát. Reggel érkezik érted egy kisrepülő, ami Macas városába repít. Mégegyszer utoljára megcsodálhatod a végtelen esőerdőket a levegőből nézve. Macasból Puyóba, onnan pedig Bañosba utazol. Este, ha van kedved, lemoshatod az elmúlt két hét sarát egy helyi fürdőben, vagy dőlj hátra egy hideg Pilsennel a kezedben, és élvezd a civilizációt. Szállásod a szokásos lesz.
15. nap: Baños - Quito
Reggel visszautazol a fővárosba, Quitóba. Elfoglalod a szállásodat, majd vezetőddel körbejárod a Világörökség részét képező óvárost. Ódon hangulatú koloniális házaival Quito 500 éves múltba tekint vissza. A tőszomszédságában álló modern városrész plázáknak, moziknak és bároknak ad otthont, ahol a nap 24 órájában pörög az élet. Este búcsúbuli, mindenki igyon egyet shuar barátai egészségére!
16-17. nap: Utazás haza
A reggeli órákban indulsz útnak, de csak másnap dél körül fogsz landolni Budapest repterén.
*A fényképeket készítette Kovács Péter, Nagy Endre és Varga Zoltán
Felszerelés
A túrára a következő felszereléssel készülj:
- nagy hátizsák: minimum 60 literes. Vízálló lepel legyen hozzá.
- kis hátizsák: a nagy hátizsákot a dzsungeltúra alatt nem kell magaddal cipeld, de egy kis zsák kajának, víznek, váltáscuccnak kell.
- sátor: Coangos-ban és Nantipban vátorban töltöd majd az éjszakákat. A sátor felett lesz fedél, ezért nem kell szuper sátorral készülnöd.
- matrac/polifoam: a felfújhatós matrac kényelmesebb, a polifoam könnyebb. A Te döntésed.
- hálózsák: az őserdőben éjszaka nincs meleg, ezért elengedhetetlen egy vékony nyári hálózsák.
- esőkabát: az őserdőben ne vedd fel, de csónakázás és városi séták alkalmával jól jöhet. A legegyszerűbb 500 forintos kínai vacak is megteszi.
- túranadrág: nem feltétlen muszáj drága túranadrágot vásárolnod, a farmer is megteszi. Azért kell, mert az erdőben sok a szúnyog, és bár izzadni fogsz benne rendesen, még mindig jobb, mint a rengeteg csípés.
- bakancs: a legkényesebb kérdés. Sajnos őserdőjáró bakancsot ezidáig nem fejlesztettek ki, a helyiek gumicsizmában járnak-kelnek. Hozz egy jól szellőző, könnyen kimosható és szárítható magasszárú bakancsot. Ha nagy lesz a sár, úgyis gumicsizmát húz a csapat.
- felfújható párna: ez a csónakban lehet fontos, ugyanis azok nem épp fenékbarátak. Párnának is használható a sátorban.
- túrazokni: 2-3 pár túrázásra kifejlesztett zokni.
- egyéb ruhaneműk: 1-2 pulóver, rövid nadrág, pólók, stb.
- elektromos cuccok: fejlámpa, fényképezőgép, elemtöltő, pótaksik, stb.
- egészségügyi csomag: kötszer, sebtapasz, sebfertőtlenítő, fájdalom- és lázcsillapító, hasfogó, görcsoldó, víztisztító, szúnyogriasztó, stb.
Földrajzi fekvés
Ecuador természetföldrajzilag három nagy egységre bontható. Az ország területének harmadát kitevő Amazónia terül el északkeleten, észak-déli irányban fut az Andok, míg tőle nyugatra a parti sáv nyújtózik a Csendes-óceán irányába. Az Andok északról, Kolumbia felől egyetlen hegységként, vulkáni vonulatként lép be az országba, majd a központi területeken kinyílik, így ott a szélessége eléri a 180-200 kilométert. Ezen a részen emelkednek ki Ecuador legmagasabb csúcsai, köztük a 6310 méter magas Chimborazo, mely a Föld középpontjától legmesszebb eső csúcs. Dél felé az Andok újra beszűkül és 4000 méterig alacsonyodik. A parti sáv Ecuador fő mezőgazdasági vidéke, de északon, ahol az Andok vonulatai ellaposodva majdnem egész az óceánig húzódnak, köderdővel borított.
Időjárás
Ecuador éghajlata a terepviszonyok miatt nagyon változatos. Quito 2800 méter magasan fekszik, ezért ott főleg esténként számíts hideg időre. Amazóniában átlag 30-35°C-kal számolj. Az esős évszak is mindenhol máskor jelentkezik. Amazónia ezen vidéke az év 12 hónapjában igen csapadékos, a lerosszabb a decembertől februárig tartó időszak. A Csendes-óceán partvidékén júliustól októberig tart a száraz évszak, bár ekkor gyakran ködös a vidék. Az utazásra a legjobb időszak az október-november és az április-május, amikor kevesebb a csapadék Amazóniában és a tengerpart is napos.
Élelem és víz
Ecuador konyhája sokszínű, ennek oka az ország fekvése. Amazóniában főként a helyben termelt rizsből és babból készült ételek a jellemzők, az indiánoknál ehhez jön hozzá a levadászott állat, ami lehet iguána, szarvas vagy tapír. A shuarok tradicionális étele a pajor, ami csak kinézetre gusztustalan, az íze egész elfogadható. Ettől függetlenül nem kell sok jóra számítani, mert a fűszerezés ritka. Az andoki terülteken változatosabb a konyha. A fő alapanyag a burgonya, amihez jófajta sültek párosulnak, mint az alpakka. A tengerimalac is az étrend része. A parti sávon megjelennek a tengeri halak. Ecuador egyik nemzeti étele a ceviche, ami nyers hal hagymával, édes krumplival, olykor paradicsommal és naranccsal felszolgálva.
Ecuador, hasonlóan a környező országokhoz, sör- és rumfogyasztó nemzet. Bár sok finom turmix lelhető fel az éttermekben és a piacon, a többség sajnos a szénsavas üdítőket preferálja. A csapvíz kevés helyen fogyasztható, a nagy városokban egyáltalán nem.
Utazás
Quitóba Európából a KLM, az AirFrance és az Iberia repül. Olykor az interneten fellelhetők olcsóbb jegyek az Egyesült Államokon keresztül, ha ezt az utat választod, szükséged lesz ESTA-számra.
Helyben többnyire helyi közlekedési eszközöket veszel majd igénybe. Ecuadorban a távolsági buszok jó minőségűek, légkondicionáltak, sűrűn megállnak pihenőknél, ahol van mosdó és étkezési lehetőség is. Taishába motorcsónakkal jutsz majd el, Yuwints-ba és Macas-ba pedig privát kisrepülővel.
Szállások
Quitóban és Baños-ban nagyon hasonló, csendes vendégházakban töltöd majd az éjszakákat. Sucúában és Tiwintzában egy helyi kis hotel lesz az otthonod, Moronában pedig a település egyetlen elfogadható panziója. Taishában nagyon szép, medencés hotelben leszel elszállásolva. A szobák 2-3 ágyasak lesznek, privát fürdőszobával, Quitóban, Baños-ban és Taishában lesz meleg víz, Sucúában és Tiwintzában csak hideg vizes zuhanyzód lesz. Ez utóbbi kettőnél wi-fi sem lesz. Yuwints-ban egy indiánok által üzemeltetett ökolodzson szállsz majd meg. A szobák szépek és tiszták lesznek, WC és zuhanyzó azonban csak a folyosó végén lesz.
Coangos-ban és Nantipban sátorban alszol majd. Mivel a sátrakat elhagyatott indián kunyhókban állítjuk fel, ezért nem kell attól félj, hogy esténként szétázol. A két shuar faluban fürdeni csak pataknál lehet, a dolgodat pedig pottyantós WC-ben tudod elvégezni, ha az erdőt túl vadnak találnád.
Költőpénz
Ecuador pénzneme 2000-ig a sucre volt, azonban a hiperinfláció miatt az akkori elnök az amerikai dollárt ($) tette meg az ország valutájának. Ecuadorban az eurót nehéz beváltani, ezért dollárt hozz magaddal. Dombornyomott bankkártyák közül a VISA-t mindenhol elfogadják, egyéb kártyákat azonban csak egy-két automata fogad el, főként turistás helyeken. Utazási csekk a nagyobb bankokban beváltható, de elég macerás és sűrűn akadékoskodnak miatta.
Ecuadorban a piaci étkezés nem kimondottan drága, 3-4 dollárból ki lehet jönni. Az éttermek újabban nem olcsók, 10-12 dolláros árakkal számolj. Ételre Coangos-ban, Nantipban és Yuwints-ban nem kell költened, mert azt tartalmazza a túraköltség. Az indián falvakban vehetsz kézműves termékeket, de mivel ezeken a helyeken nem járnak turisták, minden nagyon olcsó lesz.
A shuar falvakba minden alkalommal viszünk adományokat, iskolai felszerelésnek, labdának és ruháknak is örülnek. Ezeket a túra előtt, még Európában szerezzük be és visszük ki magunkkal. Mindezt összegezve, kb. 250 US$ költőpénzzel készülj.
Áram és kommunikáció
Ecuadorban 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Coangos-ba, Nantipba és Yuwints-ba 2014-ben kezdték bevezetni az áramot, mostanra jó eséllyel ott is lfel lehet tölteni az elemeket és aksikat. Ha biztosra akarsz menni, hozz magaddal jó sok elemet vagy napelemes töltőt, ami újabban minden elektromos szaküzletben kapható. Forma átalakítóra biztosan szükséged lesz. Az amerikai típus használható, ami kétágú, szögletes csatlakozó. Bármely elektromos szaküzletben beszerezhető 1000-2000 forintért. Repülőtéren is kapható.
Ecuador hívószáma +593. A vezetékes hívás ára internetkávézókból újabban egyre kedvezőbb, a mobilhívás azonban drága. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan 3 sávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó). Coangos-ban, Nantipban és Yuwints-ban nem lesz térerő.
Ecuadorban minden nagyobb településen van internetkávézó. A normál tarifa óránként 1-1,5 US$, sávszélességben azonban nagyok az eltérések, ezért ha képeket szeretnél képmegosztókra feltölteni, mindig kérdezz rá a sebességre. Quitóban, Baños-ban, Sucúában és Taishában lesz wi-fi.
Veszélyek
Veszélyekből Dél-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Ecuadorban komoly gondot okoz a zsebesek jelenléte, éppen ezért nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszd szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket, de nem kell félni, az ecuadori fickók nem erőszakosak. A gringó szó errefelé nem pejoratív, teljesen elfogadott, nem kell rajta felkapni a vizet.
Természeti veszélyek főként az őserdei túrákon adódhatnak. Többször volt probléma a skorpió a bakancsban vagy zokniban. Minden éjjel kösd fel a bakancsot egy ágra, reggel pedig gondosan rázz ki belőle mindent. Semmit ne hagyj éjszakára a földön. Menet közben ügyelj a keresztbe kidőlt fákra. Rá csak akkor lépj, ha meg vagy róla győződve, nem korhadt és nem vizes. Ha vizes, megcsúszhatsz és kitörheted a bokádat, ha korhadt, beszakadhat alattad, és a bokaficam mellé még össze is csipkednek a hangyák. Közvetlen a fa tövébe ne lépj, mert a kígyók szeretnek ott pihenni. Veszélyt jelentenek a szúnyogok, amik maláriát, lakott települések körül Dengue-lázt terjeszthetnek. Ezen kívül találkozhatsz különféle pókokkal és darazsakkal, amiknek csípése fájdalmas lehet. A jaguártól és egyéb macskaféléktől ne tarts, nem támadnak emberre.
Higiénia
Ecuadorban a higiéniás szint elmarad az európaitól. A városi szállók tiszták lesznek, de vidéken azért érhetnek meglepetések. Coangos-ban és Nantipban nem lesz fürdési lehetőség, csak a folyóban. Ebben a két faluban csak pottyantós WC lesz, okosabb az erdőben elvégezni a dolgodat.
Az étkezéssel nem szokott gond lenni, de ha félsz a higiéniás viszonyoktól, akkor hozz magaddal tányért és evőeszközt. A shuar falvakban a víz iható, mivel közvetlen erdei forrásból érkezik. Városokban kövesd túravezetődet a piacra, ő tudja kinél lehet komolyabb gond nélkül étkezni. A kórházak tiszták és modernek, de vidéken jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.
Oltások, gyógyszerek
Az Amazonas-medencéjébe tartóknak kötelező a Sárgaláz elleni vakcina, továbbá erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált és a Tetanusz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. Ecuador malária által fertőzött terület, ezért nem árt, ha íratsz fel a háziorvossal egy doboz Malarónt (a Lariam szedését nagyon nem ajánljuk). Ezzel kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.
Időeltolódás és vízum
Ecuadorban a közép-európai időzónához képest az időeltolódás télen -6 óra, nyáron -7 óra.
Az országba magyar állampolgárnak nem kell vízum, s 2011 óta repülőtéri adó sincs.
Hasonló utazásaink
2500 US$
2250 US$
Perui dzsungeltúra Machu Picchuval, őserdei trekking Espiritu Pampába, amit egy ötnapos elvonulás követ az asháninka indiánok földjén.
2290 US$
2060 US$
Expeditív utazás a hondurasi tawahka indiánok földjére, dzsungeltúra nem járt ösvényeken, majd pihenés karib-tengeri szigeteken.