Emlékszel Pillangó történetére? Ha olvasni nem is olvastad, látni biztosan láttad a filmet, amiben Steve McQueen és Dustin Hoffmann alakít hatalmasat. Pillangó Guyanákon játszódó börtöntörténete valós eseményeken alapszik. Túrád első felében végigjárod az ártatlan Pillangó vesszőfutásának főbb helyszíneit. Ma már ezek a helyek messze nem olyan kegyetlenek, mint voltak 100 éve, inkább paradicsominak nevezhetők.
Francia Guyanában kezdesz egy őserdei túrával, majd űrállomást látogatsz, utána irány a börtönsziget, a leprások szigete, végül az elosztó bázis. Suriname-ban újra dzsungeltúrázol egy keveset, majd a hobbitméretű maroon pigmeusok világába csöppensz bele, végül a Föld legmagasabb egylépcsős zuhataga, a Kaieteur-vízesés vár rád Guyanában.
Párizsi átszállással az esti órákban landolsz a Rochambeau repülőtéren. Egy kisbusz vár rád, ami Francia Guyana fővárosába, Cayenne-be visz. A szállásod egy központtól nem messze található hotel lesz.
Az 50 000 lelket számláló Cayenne egyszerre francia, egyszerre karibi, egyszerre brazil. Furcsa hangulata van. A nevezetesebb épületeket a franciák építették, de az igazi élményt az utcákon lődörgő raszták és a piacoló kofák adják. Cayenne-re, mivel meglehetősen pici, elég egy fél nap, ezért a városnézés után buszra szállsz, és irány a 70 kilométerre fekvő Kaw Nemzeti Park. A Kaw valójában egy mocsárvidék, ami gázlómadaraknak és kajmánoknak az otthona. Az azonos nevű falu megtekintése után csónakba pattansz, és nekiindulsz a folyónak, ahol naplemente után feltűnnek a nádasban a pirosló krokodilszemek. Helyi vezetőd egy-két jószágot betessékel a csónakodba is, és ha igazán bátor vagy, akár a kezedben is tarthatod őket. Este tíz körül érsz vissza a főváros térségébe. Az éjszakát azonban nem Cayenne-ben, hanem egy mangrovéban megbújó lodzson, az Auberge du Mahuryn töltöd, ahol a függőágyas éjszaka előtt vendégünk vagy egy remek vacsorára.
Reggeli után ismét csónakba ülsz, és a Mahury-folyón egészen Cacao falujáig utazol. Cacaót 1975-ben alapították, lakói laoszi hmongok, akik a vietnámi háború idején kaptak menekült státuszt Franciaországtól. Ők indították be a Francia Guyana-i mezőgazdaságot, ami ekkortájt igen csak gyerekcipőben járt. A 3-4 órás csónakút során rácsodálkozhatsz az amazóniai esőerdőkre, láthatsz majmokat, íbiszeket és tukánokat. A szállásod egy menedékház lesz nem messze a piactértől. Ebéd után irány az esőerdő, amiben teszel egy közel négyórás gyalogtúrát. Az aljnövényzetben elsősorban rovarokat és békákat érdemes keresgélni. Az éjszakát ismét függőágyban töltöd.
[Táv: 6 km; Menetidő: 4 óra]
Miután elfogyasztottad a szállásodon a reggelidet, kajakozni indulsz a Comte-folyón. A háromórás lapátolás során ismét láthatsz őserdei állatokat, de az igazi élményt azok a homokpadok jelentik, amiknél megállva csobbanhatsz egyet a langymeleg őserdei folyóban. Ebédre érsz vissza Cacaóba, ahol érdemes betérni a piacra, mert a rengeteg trópusi gyümölcs mellett megismerkedhetsz a laoszi konyha remekeivel is. Ebéd után menj el a La Planeur Bleu pók- és pillangókertbe, ahol kíművelheted magadat Amazónia rovarvilágával kapcsolatban. Délután kettő magasságában érkezik érted egy kisbusz, amivel Montjoly városkájába utazol. A település határában van egy őserdővel borított domb, a Rorota, ami körül vezet egy ösvény. A nap hátralevő részében ezen az ösvényen fogsz kirándulni. Nem csak az Atlanti-óceánra nyíló kilátás, de az erdőt lakó lajhárok miatt is érdemes nyitva tartani a szemedet. Este érsz vissza Cayenne-be. Menj ki a főtérre, és vegyülj a helyiekkel, akik a minden éjjel kitelepülő büfékocsik mellett pihenik ki a napközbeni hőséget.
[Táv: 4 km; Menetidő: 2 óra]
Reggeli után elhagyod a fővárost, és megkezded utazásodat nyugat felé. Első megállódat a Francia Guyana-i állatkertnél tartod. A Zoo de Guyane nem csak a kontinens, de az egész Föld egyik legjobb állítkertje. Kizárólag őshonos állatokat láthatsz eredeti környezetben. A jaguároknak, tapíroknak hatalmas kifutójuk van, a majmok szabadon ugrándoznak, az íbiszek ugyancsak szabadon repülhetnek. A kétórás program után visszaülsz a buszodba, és irány Kourou. A város nem szép, viszont itt található az EU űrállomása, ahonnan a Föld műholdjainak közel 2/3-át lövik fel. Ha nincs kilövés, kimehetsz a kilövőállomásra. Ha a kifutó foglalt, akkor csak a múzeumot tekinted meg. A délutáni program után elfoglalod a szállásodat, majd irány a tengerpart. Sétálj el a Kourou jelképének számító világítótoronyhoz, este pedig irány a La Marina étterem, ahol a környék legjobb ételeit kóstolhatod.
Emlékszel még Pillangó történetére és a börtönszigeteken töltött éveire? Nos, ezek a szigetek az Îles du Salut, 15 kilométerre Kourou partjaitól. A fegyház 1947-ben bezárta kapuit (most piszok drága szálloda működik a helyén), de a régi barakkok, cellák és munkatáborok máig látogathatók. Katamaránnal járod körbe a szigeteket, és persze látogatást teszel a létesítmények között is. Kikötsz az Île Royale-on, ami állítólag a legkegyetlenebb büntetés-végrehajtó "intézmény" volt Dél-Amerikában. Ezután sétálsz egyet a St. Jospeh-szigeten, aminek temetője egészen megindító. Az egész napos program során lesz időd fürdőzni is. A késő délutáni órákban térsz vissza Korouba.
A reggeli órákban indulsz a Suriname-i határra, St. Laurent du Maroniba. Pillangó innen indult szökésnek a hondurasi Moszkító-partra. Itt áll máig a ma már csak irodaparkként üzemelő elosztó bázis, ahol az elítéltek arra vártak, hogy elszállítsák őket a fegyházakba. St. Laurent-nak emellett több koloniális épülete is van és helyi bárjai is hangulatosak. A városka körbejárása után átkelsz a határon Albinába, abba a városba, ahol a csónak várta a szökni vágyó Pillangót. Ma nem több puszta határátkelőnél, így buszra szállsz és irány Dél-Amerika egyik leghangulatosabb városa, Paramaribo. Parbo (ahogy a helyiek nevezik) egy igazi felüdülés az elmúlt napok nem túl kedves városai után. A belváros a Világörökség része. A 18. században épült holland koloniális épületeket máig gondosan karbantartják. Paramaribónál multikultibb város nem létezik. Suriname lakossága igen sokszínű, hiszen az indiánok és holland telepesek mellett nem csak feketék, de indiaiak, arabok és indonézek is megtalálhatók errefelé. Parbo az otthona a Föld legnagyobb fakatedrálisának, valamint ez az egyetlen olyan város, ahol a mecset és a zsinagóga telekszomszédok. Nagy hát a béke, de a nyüzsi is. Éjfél körül egyetemi gyakorlaton lévő holland fiatalok százai lepik el az utcákat, érdemes velük meginni pár üveg helyi sört.
Reggel kocsival dél felé veszed az irányt. Elhagyva Parbo agglomerációját máris az esőerdő mélyén találod magad, amit csak egy böszme bauxit üzem rondít el. Háromórás menet után érsz Atjoni falujába a Suriname-folyó partján, ahol csónakba ülsz, majd kétórás őserdei menet következik Amazónia mélyére. A klasszikus gázlómadarakon túl jégmadarak, papagájok, tukánok lesznek láthatók. Botopasi maroon falujában kötsz ki. A maroonok az afrikai szökött rabszolgák leszármazottai, akik az őserdei életet az amerindián őslakóktól tanulták el. Házaik olyanok, mint a Gyűrűk Urában a hobbitok házai, fehér emberként felegyenesedni sem tudsz bennük. Az éjszakát egy folyóparti lodzson töltöd maroon bungalóban.
A mai napot a maroonok kultúrájának megismerésével töltöd. Botopasi faluja az egyik legautentikusabb település, bár már itt is változnak a dolgok; van bolt, sok helyen generátor hangja hallatszik. A maroonok remek fafaragók. Felkeresel egy helyi üzemet, ahol fantasztikus dolgokat vásárolhatsz. Emellett látogatást teszel egy múzeumban, ahol bepillantást nyerhetsz a maroonok múltjába. Az igazi élményt azonban a faluban bóklászás jelenit. A maroonok kedves emberek, szívesen csevegnek az idegennel. A délután a pihenésé. Lubickolj a Suriname-folyó 28 fokos vizében egy üveg Parbo sörrel a kezedben!
Reggel elköszönsz Botopasi lakóitól, majd visszatérsz a folyón Atjoniba, ahonnan kisbusszal Brownswegbe utazol. Brownsweg falujából taxival jutsz fel az 500 méter magasan fekvő Brownsberg Nemzeti Park látogató központjába, ahol a szállód is lesz. A Brownsberg Suriname első nemzeti parkja volt, máig ez vonzza a legtöbb látogatót könnyű megközelíthetősége miatt. A menedékház teraszáról belátni az egész Brokopondo-tavat, ami naplementekor mutatja a legszebb arcát. A helyi kis kocsmában kipróbálhatsz egy ősi holland játékot, amiből akár bajnokságot is rendezhetsz túratársaiddal (a kocsma tulaját nem érdemes bevenni, úgyis rommá ver mindenkit). Este vezetőddel sétálj egyet az erdőben, mert csodaszép éjszakai lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat láthatsz.
Reggeli után őserdei túrára indulsz. A cél két vízesés, a Leo és az Irene Val felkeresése. A Leót könnyű megközelíteni, az Irene azonban jóval messzebb van, ráadásul visszafelé igazán izzasztó menetre kell készülni. Ettől függetlenül nem érdemes kihagyni, mert a vízesés alatt lezuhanyozhatsz, amit csak kevés helyen tehetsz meg hasonló körülmények között. Délben levisznek a parkőrök a faluba, ahonnan visszatérsz Paramaribóba. Ha múltkor elmulasztottad az éjszakázást, ma pótold be!
[Táv: 8 km; Szint fel: 300 m, le: 300 m; Menetidő: 4 óra]
Kora hajnalban, 5 óra magasságban indul a buszod a guyanai határra, Neuw Nickerie-be. Tőle 20 kilométerre áll egy komp, ami csak rád vár. Átesel a hosszadalmas határátlépési ceremónián, majd folytatod utadat Georgetownba, Guyana fővárosába, ahová délután 4 körül érkezel meg. Elfoglalod a szállásod, majd irány a nem túl impozáns város. A Stabroek piac igen hangulatos, a városháza pedig szép, de ennél többre ne számíts. Éjjel pedig ki ne merészkedj az utcára! Georgetown nem az a hely, ahol biztonságban vagy.
Túrád csúcspontjához érkeztél. Kisgépre szállsz és irány az Ayanganna tepui árnyékában megbúvó Kaieteur-vízesés, a Föld legnagyobb egylépcsős vízesése. A zuhatag 226 méter magas, vízhozama bőséges, így mindig van mit nézni. A géped nem messze a vízeséstől tesz le, ahonnan húsz perces séta után egy kiszögellésre érsz. Innen nem csak a vízesést, de az egész völgyet belátni. Életed egyik legszebb látványa lesz. Ezután körberepülöd a zuhatagot, majd visszatérsz Georgetownba.
A reggeli órákban indul a géped haza Barbados és London érintésével, ahová másnap napközben érkezel meg.
A túrára a következő felszereléssel készülj:
A három Guyana természetföldrajzilag nagyon hasonló, egyedül Guyana déli része lóg ki egy picikét. A partvidék sok helyen mangrovés, homokos strandok csak Francia Guyanában vannak, valamint Suriname-ban a Galibi Nemzeti Park területén. A tenger sehol sem olyan, mint a Karib-tengeren, éppen ezért nem is alakult ki a szállodáztatás. A 30-60 kilométer széles parti sáv mögött Francia Guyanában és Suriname-ban esőerdő húzódik. Guyana déli szeglete, az ország közel egyharmada füves szavanna. Guyana északnyugati területe mocsaras, míg a venezuelai határvidék déli részét a guyanai ősmasszívumból visszamaradó tepuik borítják. Ennek az ősmasszívumnak Suriname-ban és Francia Guyanában is vannak nyomai. Guyana az otthona a Föld legmagasabb egy lépcsős vízesésének, a Kaieteur-vízesésnek.
A három ország éghajlata nagyon hasonló. A partvidék igen forró és párás, az őserdei területek picit hűvösebbek, de csapadékosabbak. A Rupununi szavanna Guyanában szélsőséges. Napközben a 40 fok sem ritka, esténként 15 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, folyton erős a szél. Guyanában a tepuik tetején napközben csak 20, esténként 5-10 fok a normális, van, hogy napokig nem süt ki a nap. A Guyanákon az augusztus vége és november közepe közötti időszak a száraz évszak, mi is ilyenkor szervezzük túráinkat.
Mivel ezek az országok igen multikultik, ezért rendkívül sokszínű a gasztronómiájuk. A legjobbakat Paramaribóban eheted, ahol a kínai, indonéz és európai ízek találkoznak. A rizs mellett a kaszava is igen népszerű alapanyag. Az éttermi étkezés nem olcsó. Francia Guyanában egy átlag étteremből 25-30 euró alatt nem jössz ki, Suriname-ban már 15 dollárért is ehetsz, Guyanában néhol a 8-10 dollár is elég.
Mind a három ország sörivó nemzet, úgyhogy ne lepődj meg, ha a buszsofőr a pihenőben nem üdítővel mulasztja a szomját. Amíg Suriname-ban mindenki az Amstel-klón Parbót issza, addig Guyanában a Stag és a Bank's a menő. Francia Guyanának alig pár éve van saját söre. A Guyanaise-re senkinek nem lehet panasza. A Suriname-ban és Guyanában 1-2 euró/dollár egy sör ára, Francia Guyanában azonban sehol nem úszod meg 5 euró alatt, jobb bárokban akár 8-10 euró is lehet egy üveg.
A rum ugyancsak népszerű ital. A térség legismertebb márkája a guyanai El Dorado, ami a Föld egyik legjobb asztali rumját gyártja. Az amerindián törzsek és a maroonok között belekóstolhatsz a parakariba, ami kaszavából készül erjesztéssel, valamint Guyanában a jambu gyümölcsből készült borba.
A repülőút Párizson keresztül történik, visszafelé valószínűleg Barbados érintésével érsz haza. Helyben többnyire helyi közlekedési eszközöket veszel majd igénybe. Amíg van út, buszokkal, valamint irány taxikkal utazol. A Kaieteur-vízesést repülővel éred el.
Francia Guyana pénzneme az euró, Suriname pénzneme a Suriname-i dollár (SRD). 1 EUR = kb. 8 SRD. Guyana pénzneme a guyanai dollár (GD). 1 US$ = 200 GD, ez kb. tíz éve változatlan árfolyam.
Dollárt és eurót mindenhol váltanak, de Guyanában jobban jársz a dollárral. Legjobb, ha eurót és dollárt is hozol ki magaddal. Bankkártyát pénzkivételre csak Francia Guyanában használhatsz, Suriname-ban és Guyanában csak vásárlás esetén veheted igénybe, de nagyon ritka, hogy találj ilyen helyet, főleg Guyanában. Az utazási csekk kihozatalát nem ajánljuk.
Francia Guyana nagyon drága ország. Ne francia árakkal számolj, sokkal inkább skandináv árakkal. Suriname és Guyana is drágább Magyarországnál, de Francia Guyanához képest azért olcsó lesz mindkettő A Guyanák nem kézműves termékeikről híresek, ezek közül csak az amerindián és maroon területek kivételek. Az ő fonott áruikat fővárosi kis boltokban lehet megtalálni, a legolcsóbban Paramaribóban.
A Guyanákon 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Áram a lakott településeken lesz, a Brownsberg Nemzeti Park területén azonban nem, ezért ha tölteni akarsz, akkor ajánljuk a napelemes elemtöltőt, ami elektromos szaküzletekben kapható. Suriname-ban és Francia Guyanában az európai csatlakozó használatos, de Guyanában az amerikai típus a divat, ezért formaátalakítót hozz magaddal.
Francia Guyana hívószáma 594, Surinamé 597, Guyanáé 592. A mobilhívás Guyanában és Suriname-ban drága, Francia Guyanából azonban európai tarifákkal tárcsázhatsz. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan 3 sávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó). Az őserdei területeken nincs térerő.
A városi szállodákban lesz wi-fi, az őserdei területeken azonban nincs. Cacaóban, Botopasiban és a Brownsberg Nemzeti Parkban nem lesz internet.
Veszélyekből Dél-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Leginkább Georgetownban okoz komoly gondot a zsebesek jelenléte, éppen ezért nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszd szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket.
Természeti veszélyek főként az őserdei túrákon adódhatnak. Többször volt probléma skorpió a bakancsban vagy zokniban. Minden éjjel kösd fel a bakancsot egy ágra, reggel pedig gondosan rázz ki belőle mindent. Semmit ne hagyj éjszakára a földön. Veszélyt jelentenek a szúnyogok, amik maláriát, lakott települések körül Dengue-lázt terjeszthetnek. Ezen kívül találkozhatsz különféle pókokkal és darazsakkal, amiknek csípése ugyancsak fájdalmas lehet. Dél-Amerika őserdeinek tipikus rovara a mandiga, aminek csípése nagyon fájdalmas. A jaguártól és egyéb macskaféléktől ne tarts, nem támadnak emberre. A folyókban vannak krokodilok, de emberre támadást eddig nem regisztráltak.
A Guyanákon a higiéniás szint nem rossz. A városi szállók tiszták, de egyszerűek lesznek. Meleg víz nem mindenhol lesz, de ez nem lesz kellemetlen, mert a nagy hőségben nem is nagyon vágysz majd rá. Francia Guyanában és Suriname-ban a csapvíz fogyasztható. Az étkezéssel nem szokott gond lenni, még a kis éttermek is biztonságosak, tiszták. A kórházak modernek, de vidéken jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.
Kötelező oltás nincs a térségbe, azonban erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált, a Tetanusz és a Sárgaláz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. A Guyanák malária által fertőzött terület, ezért nem árt, ha iratsz fel a háziorvossal egy doboz Malarónt (Lariam szedését nagyon nem ajánljuk). Ezzel kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.
Francia Guyanában és Suriname-ban a közép-európai zónához képest nyáron -4 óra, télen -5 óra az eltérés, Guyanában nyáron -5, télen -6.
Francia Guyana az Európai Unió része, így oda ingyenes a belépés, azonban a Suriname-i belépéshez turistakártyára, Guyanába pedig vízumra van szükség. A Suriname-i turistakártya Cayenne-ben váltható ki, az ára 22 €, kiállítása néhány perc (igazolványkép kell hozzá). Ezt a csapat együtt intézi majd a városnézés során.
Guyanai belépéshez Paramaribóban és a határon is kiállítható a vízum, de személyre szóló meghívólevéllel (ezt a Mirador intézi), 2 db. igazolványképpel és banki kimutatással kell hozzá rendelkezni. Ez utóbbi kettőt mindenkinek kötelező magával hoznia. A vízum ára 25 US$. Ezen kívül a georgetowni repülőtéren szednek kilépési illetéket, 20 US$-t.
Vulkántúrák az Irazú és a Turrialba csúcsára, felejthetetlen szafarik a Corcovado és Manuel Antonio Nemzeti Parkban, vizes programok Uvitában és az Isla del Cañón.
Utazás Guatemala legnagyobb látnivalói mentén, vulkánokkal, őserdei dzsungeltúrákkal, maja romvárosokkal, Karib-tengerrel, indiánokkal.
Utazás a bolíviai Andokban, La Pazzal, a Titicaca-tóval, Sucréval és Potosíval, dzsiptúra a Salar de Uyuní vidékén, gyalogtúrák Amboró körül.
A Zona Cafetera megismerése után túrázol a Los Nevados Nemzeti Parkban, ismerkedsz Jardín természeti csodáival, bulizol Medellínben, végül pihensz egyet a Csendes-óceán partján.
Kéthetes körutazás Belize legszebb természeti és történelmi látnivalói mentén karib-tengeri pihenéssel kiegészítve.
Körutazás a Yucatán-félszigeten Chichén Itza, Uxmal és Calakmul romvárosainak érintésével, Tulum és Holbox csodaszép tengerpartjaival, valamint Izamal és Campeche koloniális városaival.
Perui körutazás Machu Picchuval, Titicaca-tóval, Nazca-vonalakkal, Cuzcóval, Limával, a Colca-kanyonnal és Arequipával.
Utazás a perui és bolíviai Andokban érintve a Machu Picchut és a Titicaca-tavat, dzsiptúra a Salar de Uyuníban, magashegyi túra La Paz körül.
Látogatás Kolumbia legszebb koloniális falvaiban, ismerkedés az arhuaco indiánokkal, majd dzsungeltúra Ciudad Perdidához és városnézés Cartagenában.
Őserdei körutazás Kolumbia ismeretlen vidékein a Los Llanos és a Serranía de la Macarena színes folyóinak és táblahegyeinek mentén.
Két hetes kalandozás a Pantanal mocsárvidékén és annak táblahegyei mentén kapibarák és kajmánok között, garantált jaguárlessel körítve.
Körutazás Costa Ricában vulkán- és dzsungeltúrákkal, Karib-tengerrel, nemzeti parkokkal, hihetetlen élővilággal.
Utazás Costa Ricában és Panamában, vulkán- és gyalogtúrák, őserdei kirándulások, karib-tengeri nyaralás és rengeteg állat.
Utazás Venezuela legfontosabb látnivalói mentén, állatles a Los Llanoson, őserdei csónaktúra az Angel-vízeséshez, Andoki trekkingtúrák, Karib-tenger.
Asunción környékének körbejárása után ismerkedés az Itaipú-vízerőművel és a Salto Mondayjal, majd az Iguazú-vízesés brazil és argentin oldalának felfedezése után jezsuita missziókat keresel fel. Állatles az Esteros del Iberá mocsárvidékén, Buenos Aires-i városnézés, majd kalandozás Uruguay óceáni partvidékén.
13 napos körutazás a három nagy sziget, Santa Cruz, Isabela és San Cristóbal érintésével óriásteknősök, fókák, tengeri leguánok és óriásráják társaságában.
Utazás Dél-Kolumbiában a Tatacoa-sivatag, Tierradentro, a San Agustín Régészeti Park, a Fin del Mundo ökopark, a Laguna Verde, a Rio Mayo-kanyon és Popayán érintésével.
Aruba és Bonaire fehér homokos öblei, Curacao nemzeti parkjai, Sint Maarten bulis városai, Saba és Sint Eustatius vulkánjai egyetlen túrába összegyúrva.
Körutazás Argentína borvidékei mentén, ismerkedés a világ talán legjobb boraival, az argentin steakkel és az andoki konyhával.
Utazás Boyacá, Santander, Cundinamarca és Tolima koloniális falvai mentén Közép-Kolumbia legszebb természeti látnivalóihoz, valamint Muzo smaragdbányáiba.
Perui körutazás alternatív ösvényeken a Cotahuasi-kanyon, Espinar, a Szivárvány-hegység, Tipón, Waqra Pukara és Choquequirao érintésével.